"Szerda, csütörtök"
Torok mosás, és felfrissülés. Erre várt már mindenki, a hosszú nap után. A sör, amely aranyként csillog a nehéz korsóban, még a boldogtalanban is vigadalmat kelt. A kocsmalakók pedig egymással osztják meg, a mindennapi életüket, mit sem törődve a külvilággal, ahol most ragyogón süt, Corthy városára, a délutáni nap. A csapos is végzi, általános dolgait, de mégis látszik az arcán, egyfajta izgalom, és türelmetlenség. Talán valamilyen különleges évforduló van ma…
Odakint az emberek, inkább hűsölni húzódnak, ha tudnak. A verandákon egy-egy alak, hol csak férfi, s van, hogy nő is. Lovakkal hajtott kocsi zúg keresztül a városon, nagy port kavarva, s zajt csapva, majd ennyi. Meg volt, az e napi izgalom is, fejadagokra osztva. A többi már csak dög unalom.
Egy ismeretlen alak rohan, a kocsma felé. Egy fiatal fiú az, úgy 16 éves, s hóna alatt pár cókmókkal, beront a lengőajtón. Az ott lévők szemügyre veszik, majd felismervén, köszönéssel nyugtázzák jelenlétét. A kocsmáros táskát ragad, majd elé lép – Helló Jack! Késtél.
- Igen, tudom! Ne haragudj Boni, csak… - kezd bele alázatosan a fiú.
- Hagyjuk… - legyint egyet, majd az ajtó felé veszi az irányt – tudod a dolgod. Majd jövök.
- Rendben! – válaszol lelkesen Jack, majd a pult mögé beállva, átveszi a csapos helyét, és feladatait.
Boni, a táskával az oldalán, kilép az utcára. Határozott mozdulatokkal indul meg célja felé, s közben körültekint, figyeli-e őt, egy éhes farkas szeme. Szerencsére biztonságos, így félnivaló hiányában, előre szegezi tekintetét, majd feltűnést sem keltve, besétál a közeli bankba.
Odabent csak páran vannak. Az őr, üdvözli elsőként, a jól ismert kocsmárost, aki mint mindig, igyekszik nem elszalasztani a választ. A pénztárnál egy kövér úr van éppen, s rendezi bajait. Mögé lép Boni, majd megszólal – Helló Lerry!
Lerry tudja, hogy ki az, hiszen ismeri a hangját, így csak int egyet, majd szóval is igazolja a mozdulat jelentését – Hello!
Mikor végre végzett, megfordul, s az ajtóhoz indul. Boni a pultra rakja táskáját, majd kibontja azt - szervusz, Bob! – üdvözli a pénztárost.
- Üdv! – mosolyog vissza – itt a heti bevétel?
Boninak épp szóra nyílt a szája, amikor egy udvariatlan megjegyzés félbeszakította - Vissza dagikám!
Az ajtóban álló Lerryt, egy erős kéz löki vissza, majd egy dörrenés rázza meg az épületet. A bank őre, holtan dől el a székével együtt, amin éppen ült. Belép a helyiségben Paul, és őt követi Mash. Rémült tekintetek követik, a két fegyveres férfit. Mash felemeli a hatlövetűt, céloz, majd szó nélkül elsüti azt. Lerry is holtában esik össze – Ezt a fejbe verésért.
Paul a pulthoz lép, és pisztolyával fenyegetőzve, a kassza tartalmát követeli. Mash, a Boni melletti táskáért nyúl.
- Nem! – tiltakozik a kocsmáros, rémült hangján, majd a bandita útjába áll.
- Nem kérdeztem a véleményedet. Azt visszük magunkkal! – mutat a táskára.
- Mash, legyél eszednél! – üvölti határozottan Boni – Nem viszed el!
- Lődd le. – vág közbe unottan, az idősebbik fivér.
- Rendben! – egyezik bele Mash, és már céloz is. Boni a rémülettől elfehéredik. Elfutna, de ahogy a pisztolycsöve ráirányul, a lábait úgy szögeli a földhöz, egy érzés. Váratlanul köszöntött rá, leendő halálának híre, s tudja, hogy hamarosan követi Lerry példáját, aki rosszkor volt, rossz helyen…
- Mi van már Mash? – csodálkozik el Paul, s nézi, ahogy öccse csak áll, és remegő kézzel tartja fegyverét, közvetlenül Boni feje előtt. Mash láthatóan küzd egy érzés ellen, ami erőlködő arckifejezésén is meglátszik – Nem megy… - mondja már-már elhaló hangon.
- Ne szerencsétlenkedj már! Lőj! – Jön a már dühös kiabálás, a báty részéről.
- Nem tudok! – dünnyögi Mash, s még mindig ugyanúgy áll, majd egy könnycsepp szalad végig, az arcán. Boni értetlenül nézi az eseményeket, és reménykedik a menekülésben.
Kintről – Mi a fene van a bankban?! – egy kiáltás hallatszik. A hangos lövések, bámészkodók figyelmét keltették fel, és ebben a városban, minden hír gyorsan terjed. Hamar a fülébe jut annak is, akinek nem kellene. Paul ezt tudja jól, így döntenie kell. Elégedetlen arckifejezéssel az öccséhez lét.
- Én nem…- préseli ki magából Mash, amikor hírtelen vállon ragadja a bátyja, majd elrángatja onnan. Ettől elsül a fegyvere, és a golyó, Boni feje mellett süvít el. A csapos, már-már önkívületi állapotban a földre hull, és gondolatban, hálát ad az égnek. Paul és hatására Mash, kirontanak az épületből.
Odakint csodálkozó tekintetek követik a testvérpárt. Mash még most is a vállánál fogva van vezetve, de már kezd magához térni – Jól vagyok! Engedj el! Menjünk vissza! – tiltakozik.
- Felejtsd el – veti hátra, fivére.
- De mondom, hogy jól vagyok! Most menni fog!
- Frászt! Csütörtököt mondott a tervünk, miattad!
Mash erre nem tud válaszolni. Tudja, hogy Paulnak igaza van, s beletörődik. Futva kell elhagyniuk Corthy városát, ahol a nap ragyogón süt, s az ott lakók, most repetáztak, a napi izgalomból.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.